LÉ 3 FÉVRIÉ 2014 : Anou alim ènn lalimiér lor simé SANZMAN

Pou koumansé, ènn rémérsiman a tou bann sitwayin résponsab ki finn kontribié, dé lwin ou dé pré, a bann konba kont linzistis sosial an 2013. Sa bann konba la ankor daktialité an 2014 é nou souété ki zot soutyin pou kontinié intansifié.
Bann tém santral kouma ‘CT power’ ék ‘kart didantité Biométrik’ pou pran bann proporsion désizif an 2014 é donk, nou pé dimann zot prépar zot pou intérvénir.
Ki finn arivé lé 25 désam 2013?
Protéstasion lé 25 a traver tag ‘ASÉ’ lor miray parlman, ti DIRÉKTÉMAN konékté avék siniatir PPA Agreement ant CEB ék CT POwer ki ti finn anonsé pou lé 27 désam dan la prés. Sé ènn protéstasion férm, pasifik, ék sinbolik ki finn ét asimé plènnman é ki pa finn déroul dan énn form ‘hit and Run’, o kontrér, mo finn atas momém laba an atandan mo aréstasion an sign formél dènn protéstasion asimé.
Mé, kifér finn bizin fér sa?
Li sinp.
Apré lagrév dé lafin zanvié 2013, avék formasion komision NEC, bann sitwayin bénévol, résponsab, finn kontinié travay lor konsiantizasion avék bann argiman byin pértinan, ki ziska lér, okènn instans ki pé ankouraz CT Power pann kapav dékonstrir. Sa travay konsiantizasion la li finn aménn plizir rézilta. Dayér mo sinial zot ki pétision ki ti lansé par ‘plateforme citoyenne’ an 2011, finn ét dépozé PMO avék 35 mil siniatir. Anplis, apard konsiantizasion lor térin, éna déza 2 kéis lakour dépi 2012, ék ènn injonksion kinn fék lozé an 2013. ènn sa bann kéis la, é sa dépi lé 17 Juillet 2012, pé dimann èn ‘Judicial review’ (pou réviz zizman lakour EAT- environment Appeal tribunal- ki finn donn CT Power so lisans EIA an 2012) ék ènn ‘Stay of Execution’ (pou arét prozé CT Power). Ena dimoun dan sistém zidisiér ki zot mém pé trouv sa drol ki zizman pankor randé dan sa kéis la ziska lér. Nou trouv sa byin grav, parski sa prozé CT Power la ankor pé avansé avék lapwi politik parlman. Zour apré zour li pé avansé pou vinn ménas nou lékonomi ék nou lékolozi. Nou oblizé réazir.
Sé pou sa ki laksion protéstasion non violan ék sinbolik lé 25 désam, mém si li ti ilégal, finn vinn soulinié avék konviksion, ki bann politisyin dan parlman, ki dan gouvérma ouswa dan lopozision, pa pé pran zot résponsabilité par rapor avék zot langazman anvér la popilasion, é ki zot pa parét éna lintansion pou pran bann mézir drastik nésésér pou fér baraz a ènn tél prozé, kinn fini prouvé, pou énn fiasko pou nou péi.
Kiksoz ki zot pa koné, sé ki andéor tag ‘ ASÉ’ lor miray parlman, mo ti osi pran boukou swin pou fér dé zoli pankart ki ti dir: ‘si gouvérnma ék lopozision pa kapav arét prozé CT Power, ki ènn fiasko pou nou péi savédir ki zot inkonpétan. Zot plas pa dan parlman. démisioné.’ Monn fér éxpré sérvi bann mo kouma ‘pa kapav’ parski mo késtionnman fondamantal sété: ‘éski bann parmantér, malgré ki zot réalizé, sirtou apré piblikasion rapor NEC an désam, ki pa mém mansionn sarbon kouma ènn opsion rézonab pou lavénir énérzétik nou péi (pathway 2), éski bann politsyin ki dan parlman aktiélman, ankor éna pouvwar pou fér rékil ènn danzé iminan pou lil moris? é, si zot finn pérdi sa pouvwar la… bé kifér é kouma zot finn pérdi li? E apartir la, bé ki nou, antan ki sitwayin, nou sipozé fér?’
Mo éstimé, é mo pa tou sél pou pans sa, ki sé bann késtionnman ki byin lozik, é ki ti byin IRZAN pou aménn lor laplas piblik, sirtou dan kad siniatir PPA agreement ki ti pé vini lé 27 désam.
Mo mansioné anpasan, ki prémié PPA agreement ki finn ét sinié an 2008 pa finn rann piblik malgré ki sé CEB ki finn sign sa, é ki CEB li roul, antrot, avék kas lépép.
kisavédir?
Savédir ki CEB pé sign bann kontra lor nou non, déryér nou lédo. Bann kontra ki konsérn tarif ki nou pou péy nou kouran, é ki anplis nou pa pou gèygn aksé ar bann kontra la pou koné ki finn sinié ladan an détay. Sa kontra ki finn fék sinié lé 27 Désam 2013 laousi pa finn rann piblik an pasan mé nou kapav konfirmé ki tarif finn sort anviron rs 1.50 kwh ki CEB tipou asté kouran ar CT Power lor PPA agreement 2008 pou vinn lao Rs 4.50 kwh an 2013? Bann prévizion pé éstimé ki CEB pou asté kouran lor èn tarif ki dépas rs 6 kwh ar CT Power kan pou azout bann lézot dépans, par égzanp, pou asté sarbon, pou péy lasirans, pou tarif frét inportasion . Bréf, èn véritab katastrof ékonomik pou lépép morisyin, alor ki zot tipé vinn dir ki lénérzi prop pou kout tro sér pou prodwir, tarif CT Power pou dépas tarif lénérzi rénouvlab dapré bann kalkil… (?!) Nou dimann piblikasion sa dé kontra ‘PPA Agreement’ 2008 ék 2013 la. Piblik éna drwa koné ki CEB ék CT Power finn sinié an so non. Li normal. Li lozik. Li sinp. Sé bann drwa fondamantal ki bizin réspékté dan ènn démokrasi. Dayér, lépép ti bizin inn trouv kontra la AVAN ki bann la sign li. Sa ti pou pli Normal.
Al zizé oumém astérla sipa sé ènn laksion tag lor ènn batiman sinbolik lor laplas piblik pou protésté kont linzistis ki ènn krim, ouswa bann kontra ki pé sinié déryér nou lédo, é ki pé vinn diréktman afékté nou lékonomi, nou bann résours natirél, ék kontribié antan ki konplis, a bann Polision Planétér malgré bann konvansion intérnasional ki nou finn sinié. E kan pé vinn sign sa kontra la lé 27 désam, dan lanéstézi féstiv popilér, kisannla sipozé réponn lor enn kéis ‘conspiracy’ ?
Mo lés zot zizé.   
Kouma zot déza koné, plis éna dimoun ki mobilizé dan sosiété sivil plis sa kré ènn lafors, é plis bann dimoun ki o pouvwar, san okènn fraka, koumans pran bann désizion ki vo lapènn pou satisfér la popilasion. Li domaz ki zot pa fér li par konviksion politik mé plito par présion popilér. Donk nou pé dimann la popilasion vinn kontribié so zéfor. Sé zistéman dan sa léspri la ki mo ti aksépté rés dan prizon ankor ziska ki kolékté kas pou kosion dan la popilasion. Li pa ti ènn désizion ki ti fasil pou pran. Sété pa ènn késtion kas, mé sirtou é avan tou ènn priz de pozision pou kré konsiantizasion. Ki sa sérvi pou vinn inform bann dimoun ki déza informé ? Mo ti souété ki bann dimoun ki éna linformasion koumans bouzé plito pou pas mésaz ék konsiantiz zot vwazinaz imédia lor bann problèm ki konsérn nou tou.
Ansémoman, nou pé travay lor ènn séri vidéo kinn fini koumans posté lor youtube ki vinn donn zot plis argiman pou konbat CT power antan ki prozé, kan zot pou fér mésaz pasé dan zot lantouraz
bann vidéo(s)
• lor bann détay pou sa 2 kéis + inzonksion ki finn lozé lakour la
• lor bann détay grav ék bann kontradiksion dirék par rapor ar rapor MID 2011
• lor bann kontradiksion par rapor ar Rapor NEC
• lor plizir lézot lalwa ék prosédir ki finn ét bafoué o fir a mézir dan sa kéis CT Power la.